"Ha barát kell, a legjobb barátod leszek
Ha magányra vágysz, én a csönded leszek
És ember leszek, mert emberre vágysz
Ki szeret, ki elfogad, s kit igaznak látsz."

/Ajánlom annak a Tündérnek aki párnak választott/

Holokauszt

szikar, v, 2010-05-16 12:21

Ma két igen érdekes oldalra bukkantam az Interneten. Mindkettő a holokausztról szól. Tudom, néha már a vízcsapból is ez folyik, de emellett nem tudtam szó nélkül elmenni. Mi akik nem éltük meg a háború, vagy a lágerek borzalmait csak elképzelni tudjuk, hogy milyen is volt akkor az élet, milyen események zajlottak. Mi már csak könyvekből, öregek (akik egyre kevesebben vannak) elbeszéléseiből tudhatjuk, hogy mi is történt, de még így is nehéz beleélni magunkat abba a helyzetbe.

A "Schindler listája" egy olyan film, amely segít megérteni a történteket, a zsidó üldőzés borzalmait. Most viszont rábukkantam erre a két oldalra, ez is hasonló benyomást tett rám, mint az előbb említett film. Az egyik: http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/, a másik: http://www.degob.hu/index.php. Az utóbbi oldalon a haláltáborok borzalmait túlélt emberek jegyzőkönyvbe mondott elbeszéléseiből olvashatunk. Személyes élményekből tudhatjuk meg, milyen érzés lehetett ott lenni a halál torkában, a megalázás más emberek által, az emberi méltóságtól való megfosztás, az állati sorba vissza süllyesztés. Az első oldalon virtuálisan bejárhatjuk az auschwitz-i haláltábort (a gázkamrát, vetközőt stb.), továbbá korabeli fényképeket nézhetünk meg az amerikai hírszerzés archívumából. Hátborzongató!

Nem vagyok oda se a zsidókért, se a cigányokért, sem semmilyen más népségért. Ez nem azt jelenti, hogy antiszemita, fasiszta, náci, fajgyűlölő lennék. Nem hírdetem fennen a saját nemzetem felsőbbrendűségét. Pusztán annyit jelent a szememben a dolog, hogy ebben a mai világban is megpróbálkozom elismertetni a magyarság egyenjogúságát a többi nemzettel szemben. Nem érünk mi sem kevesebbet, mint a többiek, és nem is vagyunk többek, pusztán emberek vagyunk. Megpróbálok mindenkit értékén mérni. Ismerek olyan cigány embert aki becsületesen dolgozik, sőt többet is, mint némelyik másik. Engem arra tanított a drága édesapám, hogy a sorsa egy mindenkinek, legyen fehér fekete, barna, zsidó, katolikus, gazdag, vagy szegény. A halál mindenkinek elő van írva, ami után már senkit nem érdekel, milyen vallású voltál, mennyi pénzed volt. Pusztán arra fog emlékezni mindenki, hogy az életben milyen ember voltál, mit csináltál.

Ajánlom a fenti két oldalt mindenkinek: nézze meg, olvassa el, milyen borzalmakra, állati viselkedésre képes az ember.

© 2010 Sziráki Tibor. Drupal theme by Kiwi Themes.